Azt kell mondjam, volt szerencsém ott lenni. Kálló Peti barátom jóvoltából nézhettem végig a beállást, a lenti képek is ott készültek. Hazánk rock ikonjai álltak színpadra tegnap este, állításuk szerint utoljára ebben a felállásban. Solti János dob, Póka Egon bass, Tátrai Tibor és Madarász Gábor gitár, Hobó és Bill kapitány. Hobot lehet szeretni, vagy nem. De a zenekar zseniális (bár néha szétesett). Sokhelyütt lehet komoly és komolytalan kritikákat és beszámolókat olvasni, de a jelenlévők remekül szórakoztak, a zenekar jól szólt kifele, a főszereplő Hobo, Bill és Tibusz remekül szórakoztatta a közönséget, Póka és Madarász urak pedig megalapoztak a főhősöknek. (Juteszembe, Madi Radics reinkarnáció. Vagy nem?)

Gitáros blog lévén inkább a felszereléssel foglalkoznék. Tibusz nem bízta a véletlenre, 4 fej, 4 láda és egy kombó volt lefűzve és szólt egyszerre. Bitang. Bal oldalon egy-egy új Plexi és Super Bass 100, túloldalt ezek 70-es évekbeli testvérei, középen a főnök Mesa kombója, előtte 3 pedál és a szájgitár tankja. Madi egy kisebb, de kifinomultabb rendszerrel támadott. Ebben az összeállításban preamp egy wah pedált, Suhr Kokoboost, sustainert, tremolot és egy szólókiemeléshez használt EQ pedált kapcsolt a G-Lab GSC2 Innen a jel a Bogner Extasy fejbe ment, aminek csatornaváltásait szintén a GSC2 kezelte, ez erősítette a száraz jelet. Innen haladt tovább egy TC és egy Lexicon multiba, majd a Marshall 20/20 végfokból 2db 1936 ládába. Öröm volt hallgatni. Köszönjük.