A nagy gitárosverseny hangulatból kicsit kizökkenve, de mégis egy kicsit kapcsolódva szeretnék most nektek bemutatni egy arcot, akit talán nem sokan ismernek itthon. Sőt, nem is csak őt, de igazából ezt a műfajt kevesen ismerik hazánkban. Persze ez valamilyen szempontból teljesen érthető, mert a műfaj szorosan az USA-hoz, azon belül is leginkább Texashoz kötődik és végül is mi közünk van nekünk ahhoz. Mostmár biztos rájöttetek a country zenéről beszélek. Rengeteg embertől hallottam már, hogy ó ne, csak kántrit ne, pedig érdemes az embernek kicsit beleásni magát legalább egy próbálkozás erejéig ebbe az igencsak sokrétű stílusba. Azért mondom ezt, mert vannak igazán pop és rockzenével keveredett kántrit játszó zenekarok, akik meglepően jó és a hagyományos értelemben vett kántritól jóval távolabb álló muzsikát csinálnak. Ezen kívül gitárosként is igen nagy kihívást jelentenek a chicken pickinges figurák, pláne ha mondjuk olyasmire vetemedünk, mint például a műfaj egyik igen nagy királya Brent Mason, aki hüvelykujj pengetővel és az ujjaival küldi az eszméletlen gyors és ízes figcsiket. Megpróbáltam, rohadt nehéz!

Itthon ilyesmi stílusban vagy egy nagy kedvencem nekem, az urat Kontor Tamásnak hívják, ismerős lehet a neve és arca, mert valaha Roynál és Ádámnál basszusgitározott, majd a Megasztárban is megfordult és volt egy zenekara KGB néven, ami annyit tesz, hogy Kontor-Ganxsta-BigDaddy azaz Tomi gitározott, Zoli dobolt, a BigDaddy Laca meg bőgőzött. (A zenekar még létezik, csak Tomi nincs már benne nagy bánatomra.) Naszóval, aki tudja hallgassa meg Kontor Tamás bármelyik lemezét a kettőből, mert nagyon érdemes, szuperjó szövegeket, nagyon jó dalokat és eszeveszett jó gitározást fogtok rajta hallani. Ez a KGB lemezre ugyanúgy vonatkozik csak az punk zene:)

Na de amiért én ezt a posztot elkezdtem írni az egy Keith Urban nevű fazon, aki marhajó zenét játszik és úgy szól a kezében a gitár szerintem, ahogy az a nagy könyvben meg van írva, talán ezért is számít odaát a tengeren túlon akkora számnak. Nem olyan rég fedeztem fel őt, már nem is tudom hogy, talán a YT dobta ki valamivel kapcsolatban. Nagyon örülök, hogy így alakult, mert - és most itt kötnék vissza a gitáros versenyhez való kapcsolathoz - rengeteg inspirácót merítettem, a játékából is meg az egész életérzésből, amit a zenéje sugároz. Egy új kihívás volt kicsit beleásni magamat abba, hogy is működnek ezek a chicken pickinges üreshúros dolgok, amiket ebben a zenében előszeretettel használnak és örömmel vettem észre, hogy ezek a dolgok más műfajban is nagyon szépen tudnak működni és egy újabb ízt adnak az ember játékának. Szóval hallgassátok nagy örömmel, szerintem pont úgy szól, ahogy kell, amiben gyanítom játszik némi szerepet az két fekete-arany half-stack a háttérben a fehér felirattal:)