A méltán népszerű VOX Night Train széria második generációja hozzánk is megérkezett! Az új Night Train G2 gitárerősítő-család két fejet és egy újdonságot, a Night Train 15 kombót foglalja magába. Ez utóbbiba egy Celestion Greenback-et szereltek. A Night Train 15 G2H és a 15C 3 db 12AX7-es és 2 db EL84-es elektroncsövet kapott, az 50W-os fej pedig 2 db EL34-est.

Ami közös bennük: telt, markáns, csöves hangzás, két csatorna, („Bright” és „Girth”) széleskörű alkalmazhatóság?. A hagyományos VOX tiszta és crunch hangszínektől  egészen a modern high-gain hangzásokig tekergethetjük a potmétereket, a csatornák lábkapcsolóval válthatók . A THICK mód alkalmazásával emelkedik a gain mértéke a Bright csatornán. Ezt a funkciót az NT50H fejnél már mindkét csatornánál használhatjuk.

 Design-beli változás a fényes fekete fém borítás, mely modern „érzetet” sugall és a „bőrönd-fogantyú” az erősítők tetején, ami inkább a vintage erősítők külsejét idézi.  A széri mindhárom tagja rendelkezik effect loop-pal, és egy beépített zengetővel, az 50W-os fej változaton DI kimenet is található. Kifejezetten fejekhez dedikált ládák is elérhetőek, melyeket a Celestion 70. évfordulós GH12H hangszóróival szerelnek. Az Night Train erősítők kipróbálhatóak a Hangáruházban.  

Már a korábbi blog-posztoknál is írtam hangolókról, most egy személyes tapasztalatomat szeretném megosztani veletek ebben a rövid bejegyzésben.

Ma már kétségkívül elengedhetetlen minden villanygitáros „setup-jában” egy jól működő hangológép. A dán TC Electronic cég Polytune hangolóját választottam, mert hasznosnak találtam a „polifónikus” hangolást. Mi is ez funkció? A Polytune kijelzi azt, hogy melyik húr szorul hangolásra, ha belepengetünk mind a hat húrba egyszerre.

Mire jó ez? Például arra, ha egy koncert közben hamisnak hallod a hangszeredet, belecsapsz a húrokba és a hangoló megmutatja, hogy melyik húr hangmagassága túl magas vagy alacsony. Így időt spórolhatsz, adott esetben akár egy kiállás alatt behangolhatod a gitárt.

Működik? Sajnos nálam nem mindig működött a Polytune. Jól hangzik, hasznos de még nem tökéletes ez a funkció, ezért inkább a kromatikus módot alkalmaztam. Körülbelül fél éve találkoztam a Korg Pitchblack termékcsalád legokosabb „pedál-formátumú" tagjával a  Pitchblack Poly-val (PB-3). A Korg is „tudja” a polifónikus funkciót, tagadhatatlan, hogy a TC-től jött az ötlet (legalábbis ők hozták kereskedelmi forgalomba), de szerény véleményem szerint a Korg jobban kivitelezte.

Eddigi tapasztalataim szerint a PB-3 gyorsabb, megbízhatóbb és jobban működik a „poly” mód, valamint sokkal jobban látható színpadon. Ugyanúgy true-bypass, masszív fémházas, ismeri a drop hangolást, mindent egybevetve „kvázi” ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, mint a TC. Mindkét pedál nagyszerű de jelen állás szerint én a Korg-ra szavazok. Most Steve Vai és Joe Satriani is ezt használja. Ja, és az ára is kedvezőbb, bruttó 22.800 Ft a jobb hangszerüzletekben. http://www.korg.com/PitchblackPoly

Lukács Petával volt szerencsém beszélgetni a november 18-án megjelent War & Peace című szólólemezének felvételeiről, gitáros, de még inkább gitárhang-megfejtő fejjel, fejről, ládáról, gitárról, hangszedőről, szólásról, de nem közmondásról. A szemfüles, de leginkább „füles” olvasóknak némi segítséget is adhat ez a rövid interjú, egészen pontosan azoknak, akik megvásárolták már a lemezt és részt vesznek a nyereményjátékon.

Gitár Blog: Milyen erősítő(ke)t használtál a lemezfelvételnél?

Lukács Peta: Valójában a lemezen a főszereplő a 6100-as Marshall fej, a kíséretek körülbelül 90%-át vele játszottam fel. Egészen pontosan a kettes és a hármas csatornáján, felváltva, bármiféle külső booster nélkül, tehát ezeknél teljességében az erősítő natúr hangja szól.  A felvétel érdekessége, hogy szinte végig IsoBox-ot használtam. Van „sztenderd” 4x12-es ládám is, de a felvételeket nem azzal rögzítettem (kivéve a Waltz kíséretét).  A ládán beállított hangszínhez képest az IsoBox-nál sokkal több magasat kellett adagolni az adott csatornán, a magas illetve a presence is körülbelül 3 óra körüli állásba volt feltolva. Amire a felvétel közben jöttem rá, hogy a hangszóró sokkal többet számít az összképben, az erősítő inkább a hang struktúráját határozza meg. Tehát az érzet, amit valójában a gitáros érez, például, hogy mennyire gyors a gitárhang, milyen erős az attack, mennyire hosszú a hangkitartás stb., mindezekkel szemben a hang spektruma sokkal inkább függ a hangszórótól. Ezért is, most először ennél a lemeznél kísérleteztem a hangszórókkal. Arra jutottam, hogy a kíséretekre a Celestion Vintage 30-at fogom használni, mivel annak kicsit „karcosabb”, „erőszakosabb” hangja van, ami itt kifejezetten előnyös tulajdonság, szólókra viszont jobban bevált a Celestion Greenback, aminek inkább középdúsabb, melegebb, vaskosabb hangja van. Tehát alapvetően az volt a koncepció, hogy a kíséreteket zömében a 6100-assal és V30-cal játszom, viszont itt csak két mikrofont használtam, egy RH Sound kondenzátormikrofont, és egy Senheiser MD-421-est, a szólóknál (ahol egyébként néhány nótában szól a YJM Signature Marshall fej is, Kasléder DLT-vel, mint booster) viszont már három mikrofont, ezeknél használtam Shure SM 57-et is.

GB: Mi újság a Marshall MG-vel? Mint tudjuk szól egy a lemezeden is valahol, a vájtfülű lemezvásárlók egyike meg is nyerhet egyet.

LP: Igen, valóban. Használtam egy Marshall MG50CFX kombót.  Viszont most elárulom, hogy egy másik dal szólórészét is ezzel játszottam fel, úgy, hogy az MG hangfal kimenetét kötöttem az IsoBox-ra, ez pedig a Waltz. Tehát nem ez az a dal, amire gondoltam. J Annyit még elárulok, hogy a keresendő nótában a Marshall MG-t a 6100-as Marshall végfokjára kötöttem, így készült a felvétel.

GB: Milyen effekteket használtál?

LP: A torzítás előtti effektek a Line6 M13-ból jöttek; wah, whammy, phaser, reverse delay, ring modulator stb. Octafuzz-t is használtam, hol a Kasléder-félét, hol a Voodo Lab Proctavia-t.

GB: Milyen gitárok szólnak a lemezen?

LP: A rockos, metálos kíséretek nagy része egy Ibanez Destroyer-rel került feljátszásra, H-ra lehangolva. Egy-két nótában a héthúros Ibanez  RG2027 is játszott. A szólóknál leginkább a Medgyesi Tibi által készített gitár szól, ezen kívül a 2027-es Prestige Ibanezt is használtam pár nótában. A Prayer című dalt a Yamaha Pacifica 510-essel vettem fel, amiben egy kísérleti jellegű hangszedő van, Sublime, csakúgy mint az összes többi gitáromban. 

Hamarosan a jobb hangszerboltok kínálatában is elérhető lesz Avid Eleven Rack-je. Hogy mi is ez a cucc? Egy hardver/szoftver „köteg”, mely egyben 24/96 kHz-es mintavételi frekvencián működő DSP audio interface, gitáreffekt, klasszikus és modern gitárerősítők és számos ismert effekt  emulációjával, illetve mikrofon és gitárláda modellezéssel (kondenzátor, dinamikus és szalagos mikrofonok is).  Az Eleven Rack egyidőben maximum nyolc csatornán képes rögzíteni, kétszer 6,3 mm-es vonalbementetel, sztereó szimmetrikus XLR, dedikált 6,3mm-es kimenetekkel rendelkezik. Remekül alkalmazható stúdióban és színpadon is, MIDI kontrollellel és expression pedállal vezérelhető. De alkalmas effekt loop-ba köthető, illetve pedál vagy rack-kivitelű effekteket is használhatunk mellette, vagy vele. Nem mellesleg a doboz tartalmaz egy teljes értékű Pro Tools 11 DAW szoftvert is, amivel rögzíthetjük művészetünket.

És még mire jó? Például reamp-elésre, ami napjainkban egy jól bevált stúdiós „trükk”, mellyel időt és pénzt spórolhat az az ember, akinek már van pénze stúdióba menni. Azért is hasznos a reamp, mert a már feljátszott anyag vonaljelét különböző erősítőkön „játszhatjuk” át, így egyrészt több beállítást vagy cuccot próbálhatunk ki, mielőtt eldöntenénk a végleges motyó „kilétét”, másrészt az Eleven Rack-kel egy egészséges gitárhangot hallhatunk vissza a vonaljeles feljátszásnál, így a „naturális” játékérzet nem csorbul.

Mindent egybevetve az Eleven Rack egy rendkívül hasznos és sokoldalú „vas”. Session-zenészeknek, hangmérnököknek, de amatőr felhasználónak is jó barátja lehet! Nem mellesleg elég jól néz is ki :)

Egy Tone Garage pedált és a Night Train G2-es szériát nyertesnek nyilvánították a Guitarist Magazine Choice Award-ján. A Vox Flat 4 Boost overdrive/booster pedálja lett a legjobb clean booster, melyet elsősorban blues-gitárosoknak ajánlanak. További előnyként kiemelték sokrétű alkalmazhatóságát, a passzív Baxandall EQ áramkört, a potméterek “dizájnját”, melyek a klasszikus csöves erősítők hangulatát idézik, összességében mégis modern impressziót keltenek. A pedál képes clean booster, treble booster, mid booster, vagy akár vastagon szóló overdrive-ként is viselkedni. Egyszóval egy meglehetősen sokoldalú, egyszerűen kezelhető effekt. És még jól is néz ki...

A második generációs, azaz G2-es Night Train termékcsalád (ami szintén igencsak jól néz ki) - mely egyébként új taggal, az NT15C1 kombóval bővült - is díjazott lett, kiemelték a magas minőségű elektronikát, a ‘Thick’ mód egészséges gain boost-ját és a ‘Girth’ mód által alkalmazható nagymértékű gain-emelés lehetőségét.