Egy kicsit sikamlós területre érkeztünk mai témánkkal, de egyszer ezt a kérdést is rendbe kell rakni !

Erősítő modellezés - Modellező erősítők:

A legelső gitár erősítők rádiókból készültek. Kikapták a belüket, amitől rádiók voltak és csak azt hagyták bennük amire a hírtelen megvadúlt fiatal hangszerbűvölőknek szüksége volt. Tápegységet, erősítő fokozatokat, hangszórót. A legelső igazi gitárerősítők amerikából érkeztek a Fender műhelyéből, a britt szigetvilág erre hamar válaszolt az 50-es évek végén elkezdte működését a VOX cég, aztán hamarosan bekapcsolódott az üzletágba a Marshall  és sokan mások is. Mindegyik erősítőnek más és más volt a hangja, őket különböző alkatrészekkel szerelték és minden márkának (hangzásnak) megvoltak és megvannak a maga hívei. Azonban minden erősítőnek saját karaktere van, melyeket jól ismerünk különböző világ slágerekből és előadóktól. Egy Hendrix dal a Marshallon szól úgy ahogy szól, a Shadows vagy a The Beatles típikus VOX hangzás, a mai idők modern rock zenekarai gyakran fiatal amerikai erősítőket használnak. Egy érdeklődő, sokoldalú vagy sok féle zenét játszó zenekarban gitározó srácoknak, igazából több erősítőre lenne szüksége, azonban azt kevesen engedhetik meg maguknak, hogy minden klasszikus erősítőböl legyen egy a polc alatt. Nem lehet egy olyan erősítőt építeni amiben egy dobozban minden hangzás benne van ? Az ötlet életszerűnek bizonyult és a 90-es évek elején a hangszergyártók egyre inkább elkezdtek a fizikai modellezés technológiáján dolgozni. Fizikai modellezés annyit tesz, mint valaminek a működését matematikai algoritmusok alapján lemodellezni. A technológia nem csak a gitár technikát, sőt először nem is azt érintette, hanem a szintetizátorok világából érkezett. Itt több megközelítés van, az egyik legjobb és legvalósághűbb irány a beépített alkatrészek fizikai modellezése.

Ennek a technológiának több gyártó is nekiesett, az egyik legsikeresebb megvalósítás a KORG-hoz kötődik. A technológia neve: REMS (Resonant Structure and Electronic Circuit Modelling System), azaz Rezonáns Struktúra és Elektonikai Áramkör Modellező Rendszer. A cég ezt a technológiát több termékcsoportjában is használja, szintetizátoroktól a merevlemezes rögzítőkig, de leginkább a Toneworks modellező multieffektjekben. Ezt a technológiát licencelte a VOX a Valvetronix és úgy egyébként minden modellező technológiát alkalmazó termékébe. Ezeket az erősítőket a technológia kedvelői egyöntetűen a legjobb megvalósítások között tartják számon. Kicsit nézzünk bele, mitől mások ezek a termékek, mint a konkurensek.

Túl a modellek precíz, valósághű hangján, van az erősítőkbe beépítve egy igazi trükk, ami csak egy olyan cégnek juthatott eszébe, aki már 50.éve erősítőket gyárt. A VOX a csöves erősítőiről lett híres. Az igazi huszárvágás itt következik, összegyúrták a modern kor technológiáját, a múlttal és a Valvetronix sorozat tagjai kaptak egy csövet. Egy 12AX7-es előfok csövet, de nem a jel út elejére, hanem egy kis teljesítményű végfokként hajtva, a kimenő transzformátor elé. A Valve Reactor-kör egy 12AX7 triódás vákuum csövet használ egy kis teljesítményű erősítő körrel, egy virtuális kimeneti transzformátorral, valamint egy ál-hangszóró körrel. Ez utóbbi az igazi hangszórók impedancia változásait szimulálja. Természetesen ez önbeálló, így a karakterisztikája olyan lesz, mint a modellezni kívánt erősítőnek (A oszt., AB oszt., negatív feedback-kör, stb.). Ez azt jelenti, hogy a kívánt erősítő összes paraméterét hűen utánozza.

Na itt a pont ! Ez az a paraméter, amiért a VOX Valvetronix modellező erősítők, minden hasonló terméknél valósághűbben szólnak és viselkednek. Viselkedni annyit tesz mint a játékos játékára reagálni, a dinamika változásokat és a különböző gitár karaktereket hagyni átjönni a műanyag maszlagon. Ebben sokan nem hisznek a klasszikus analóg hívei közül és igazuk is van. Azonban úgy tűnik a VOX-nál találtak egy jó megközelítést...

Következő alkalommal bemutatom a Valvetronix család tagjait részletesen. Addig nézzetek videót !